Elmentél újra, csak nyiladat hagytad,
szívembe döfve, egy vércsepp hull alább,
búcsúzóul csókoddal, még ajkamat takartad
Midőn kitárt szárnyaiddal repültél tovább.
Kértelek időzz még, de siettél szerfelett,
szememből hirtelen elillant a mámor.
Könnyek közt kértem gyógyítsd be szívemet,
S erőtlenül suttogtam, ó jöjj vissza Ámor!
