Mint koncon marakodó kutyák,
Acsarkodnak a hatalmasok,
Újra tűzre kapnak álszent csaták,
Aminek vesztese én a nép vagyok.
A színdarab folyik,a légkör nyomaszt,
Sok öntudatlan ember bámul tétlenül,
Viselik a terhet mit a nyakukba akaszt,
Egy hazug hatalom,mi a hátukra ül.
Sok éve már az ígéret így szól:
Van jövőnk és szebb lesz holnapunk,
De elég már a demagóg szavakból,
A frázisok helyett tetteket akarunk.
Bizalmat szavazunk, s kiemelünk,
De ne feledd, bírád mi maradunk,
S ha idegen szívvel fordulsz ellenünk,
Elér és nem kímél féktelen haragunk.
(saját versem 2008.04.05)
