Mikor az élet pofonja piroslik arcodon, És érzed, hogy zuhansz, beszippant a mély, Mikor kiégett lélekkel elmélkedsz sorsodon, S marcangol a bánat, mint testet a fekély. Mikor az élet bősége másra marad, S csak önmagad okolod a tetteidért, Emeld fel fejed s szedd össze magad,…